A k�v� eg�szs�gre gyakorolt hat�s�r�l m�r �rtunk kor�bban, most els�sorban a fogy�sra gyakorolt hat�s�t j�rjuk k�r�l. A k�v� legalapvet�bb hat�anyaga, a koffein – ha nem vissz�k t�lz�sba a mennyis�get – egy sor �lettanilag el�ny�s folyamatot seg�t el�: stimul�lja a k�zponti idegrendszert, �l�nk�t, emeli a teljes�t�k�pess�get, fokozza a sz�v- �s vesem�k�d�st, �gy ut�bbinak k�sz�nhet�en a kiv�laszt�st is.

A di�t�ban els�sorban az�rt seg�thet, mert felp�rgeti az anyagcser�t, ez�rt seg�ti a kal�ria�get�st, illetve az elrakt�rozott zs�r felszabad�t�s�t.

M�sr�szt az ide�lis tests�lycs�kkent�shez elengedhetetlen sport is k�nnyebb k�v�val; egy kutat�sban azt vizsg�lt�k, hogy a koffein mik�nt hat a fizikai teljes�tm�nyre: sportol�knak k�l�nf�le mennyis�get adtak, illetve egy csoportjukt�l teljesen megvont�k.

A vizsg�lat a k�vetkez� eredm�nnyel z�rult: a legjobb teljes�tm�nyt azok ny�jtott�k, akik k�zepes adagban kapt�k a hat�anyagot (300 mg-ot, vagyis a napi aj�nlott mennyis�get), viszont akik enn�l t�bb koffeint kaptak, azoknak az eredm�nyei sem n�ttek enn�l jobban. Vagyis az ide�lis mennyis�g� k�v� j� hat�ssal van a szervezet�nkre, seg�ti a mozg�st, illetve az edz�s ut�ni regener�l�d�st. Arr�l nem is besz�lve, hogy az �ll�k�pess�get is n�veli, �gy jobb hat�sfokkal teljes�thet� az edz�s.

Arra viszont a szakemberek szerint fokozottan oda kell figyelni, hogy a ves�kre gyakorolt hat�sa miatt mindig igyunk eleget, �s vegy�k tekintetbe az edz�s miatti v�zvesztes�get is, hogy elker�lj�k a dehidrat�ci�t. Megfelel� mennyis�g� folyad�k bevitel�vel jobban tisztul a szervezet, �s a di�t�nak h�la, gyorsabban t�voznak a felszabadul� salakanyagok.

A k�v� kal�riatartalma eleny�sz�, ez�rt �resen vagy nem �rtalmas �des�t�szerrel nem jelent pluszkal�ri�kat. Azt nyilv�n mondani sem kell, hogy amennyiben a fogy�k�r�nkat (is) szeretn�nk felp�rgetni a k�v�val, akkor abb�l most ki kell maradnia a cukornak, m�znek, �zes�tett szirupoknak �s a zs�rosabb tejnek, de aj�nlott a cukrozatlan sz�jatej �s a szt�via.